Justitia szobra a Kúria Markó utcai épületében 2014-ben
fotó: Budapesti Felfedező

Az épületeknek, művészeti alkotásoknak, tereknek, utcáknak, de még maguknak a településeknek is történetük van, mely sok esetben tartalmaz érdekességeket. Stróbl Alajos (1856 – 1926) az 1896-ban felavatott Igazságügyi Palotában elhelyezett Justitia (ejtsd: jusztícia) szobrának kalandos sors jutott.

Az ókor több kultúrájában is volt az igazságot, az igazságosságot, a jogot, a rendet megtestesítő istenség: az ókori Egyiptomban Maat (1), az ókori Görögországban leginkább Themisz (2), Diké (3), de ismert Eunomia (4) és Nemeszisz (5) is, valamint az hellaszi mitológián alapulva az ókori Római Birodalomban Aequitas és Iustitia (6). A köztársaság korában Aequitast jobban kedvelték, majd Tiberius császár korától Iustitia került inkább előtérbe. Eleinte egyik kezében csészével, másik kezében jogarral ábrázolták, ritkán bőségszaruval és mérleggel. Később már karddal (pallossal) (7), mérleggel (8), bekötött szemmel (9) vagy kígyóval (10) ábrázolták.

A 19. század végén újjászervezett Kúria a mai Ferenciek terén kezdte meg működését. 1891-ben a budapesti ügyvédi kamara ún. feliratot nyújtott be Szilágyi Dezső igazságügy-miniszterhez. A Kúria által használt épületet elavultnak, dísztelennek találták, melynek helyiségei szűkek és sötétek. Nyáron fullasztó melegről, panaszkodtak, míg télen a déli órákban sem került be elég napfény a helyiségekbe. Így gyertyát kellett gyújtani. Javasolták, hogy az új épületben ne (csak) előadói szobák, hanem tárgyalótermek is legyenek. Elhelyezését tekintve pedig a főváros központját jelölték meg, a pesti oldalon. Szilágyi Dezső által a kérés meghallgatásra talált, aki 1891. november 7-én kelt rendeletében Hauszmann Alajost bízta meg az épület megtervezésével, majd 1893 májusában benyújtotta törvényjavaslatát az Igazságügyi Palota építésére vonatkozóan.

1893. augusztus 16-án kezdődött meg az építkezés a mai Kossuth téren, és bár a zárókő letételére 1896. október 20-án került sor, az épületet már 1896. május 1-jén átadták. Az Igazságügyi Palotában kapott helyet a Kúria, a Budapesti Királyi Ítélőtábla és a mellettük működő ügyészségek.

A barokkos részletekkel kiegészített, alapvetően neoreneszánsz stílusú Igazságügyi Palota esetében egyes források szerint Hauszmann Alajos átdolgozta az országgyűlés épületének tervpályázatára benyújtott és 2. helyezést elért épületének tervét. A palota díszítésében a 19. század végének legkiválóbb művészei vettek részt: Lotz Károly, Zala György, Senyei Károly, Fadrusz János, Stróbl Alajos.

Magyar Királyi Kúria előcsarnoka Justitia szobrával (képeslap)
Országos Széchenyi Könyvtár tulajdona
fotó: http://postcards.hungaricana.hu
A képeslap nagyobb méretben megtekinthető: http://postcards.hungaricana.hu/hu/192694/?query=SZO%3D%28k%C3%BAria%29

A bejárattal szemben, az épület előcsarnokába, pontosabban a csarnok főlépcsőjének félemeleti pihenője elé került Stróbl Alajos 3 méter magas, 4m2 alapterületű és 12 tonna(!) tömegű Justitia szobra, melyet egy kőből faragtak ki. (Korabeli írásmód szerint: Justicia.) Az alkotás Carrarában, a Paolo Triscornia di Fernando műhelyben készült kékes-fehér (korabeli híradás szerint fehér) márványból. Hauszmann Alajos szerint Stróbl „egy fiatal, szép, a szűziesség benyomását keltő ülő női alakot mintázott egyszerű, keresetlen mozgással, melynek ruházata széles kezeléssel simul testéhez”. (11) A Vasárnapi Ujságban Komor Marczell pedig ezt írta: „A szék, a jelvények régi hagyomány szerintiek, maga az alak minden ízében modern; igazi szalonbeli nő, a melynek finom arczvonásaiból mélységes szellem, gyöngéd lényéből hatalmas akaraterő sugárzik ki.” (12) Bennem Justitia arca más érzést kelt. A szobor szerintem inkább egy erős, kemény, hatalmával tisztában lévő nőt ábrázol, aki bármikor képes a bűnösre lesújtani.

Justitia egy sárga (más forrás szerint fehér) márványból készült, oroszlánkörmös, díszes antik támlás széken (Curulis Stella) ül. Az istennőhöz kötődő jelképek is megjelennek, úgy mint a kard (pallos), melynek markolatát a nőalak jobb kezével fogja, és a kard szinte függőleges pozícióban hegyével a földet éri, valamint a mérleg, ami bal mutatóujján függ egy gyűrű vagy karika segítségével. Bal karja alatt, függőlegesen a székre támasztva látható egy hatalmas könyv, rajta a felirat: Törvény. A szobor vázlatát a bíráló bizottság egyhangú döntéssel fogadta el. Stróbl Alajos már korábban, 1882-ben is készített egy nagyon hasonló Justitia szobrot, de annak anyaga ezüst volt és mindössze 46cm magas. Az alkotás a mai napig megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának részeként (B-C épület, I. emelet). Az a nőalak más frizurát visel, más a ruházata, a kard (pallos) a térdein fekszik, a szék is más, illetve van egy lábzsámoly (lábtartó) is.

Stróbl Alajos 1882-ben készült, 46 cm magas Justitia szobra a Magyar Nemzeti Múzeumban
fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

Az Igazságügyi Palotában elhelyezett Justitia szoborral kapcsolatban Prohászka László Szoborsorsok c. könyvében ezt írja: „Érdemes megjegyezni, hogy Stróbl színes márványból egy kisebb változatot is készített a királyi palota számára, amelyet a krisztinavárosi szárny I. emeletén helyeztek el, ám az alkotás – a Vár annyi más műkincsével együtt elpusztult 1945-ben.” (13)

Az Igazságügyi Palotát nem érte nagyobb kár Budapest ostroma során, így tehát a Justitia szobrot sem. Az 1940-es években azonban megindult az igazságügyi szervek leépítése, mivel a kor ideológiája szerint az állam egyre kisebb szerepet játszik a társadalom igazgatásában, csökken a jogi szabályozás szerepe. A Kúria, mint legfelsőbb bírói szervezet szerepét az 1949-es alkotmány értelmében a Legfelsőbb Bíróság látta el, mely 1951-ben a korábbi Közigazgatási Bíróság épületébe (Budapest I., Fő utca 1.), majd 1980-ban az Igazságügyi Minisztérium korábbi épületébe (Budapest V., Markó u. 16.) került. A legfelsőbb bírói szervezet a mai napig itt található, bár 2012. január 1. óta ismét Kúria néven.

Justitia szobrának csupasz talapzata a Néprajzi Múzeumban 1973-ban
fotó: Urbán Tamás (Fortepan: 88363)

A fent leírt költözések hatással voltak Justitia sorsára is, hiszen az Igazságügyi Palota épülete 1950-től a Munkásmozgalmi Intézetnek, 1957 áprilisától a Magyar Nemzeti Galériának és a Párttörténeti Intézetnek, 1973-tól pedig a Néprajzi Múzeumnak adott otthont, így a szobornak is távoznia kellett. Az eredeti alkotás talapzatához fehér márványból Senyei Károly készített két mellékalakot, és egy címer is tartozott hozzá. Ezektől megfosztották, és az istennő szobra egy raktárba került, majd a mellékalakokkal együtt a Károlyi-palota udvarán tárolták, a szabad ég alatt. Az 1970-es években restaurálták, és a Pest Megyei Bíróság új épületénél helyezték el. Prohászka László ezt írja Szoborsorsok c. könyvében: „(…) a Thököly út és a Hungária körút kereszteződésében fuldokolt az állandó benzingőzben. Eredeti, sárga márványból faragott, oroszlánkörmös trónusa odaveszett, a szép márványalakot újonnan faragott egyszerű mészkőlapokra ültették. Stróbl azonban nem köztérre készítette alkotását. A legkényesebb carrarai márványból faragták, így az időjárás, és a kipufogógázok hamar kikezdték a szobrot.” (13) Hamarosan a szobor bekerült a Legfelsőbb Bíróság Markó utcai épületébe, így a Thököly úti kaland nem okozott nagy károkat. 1994-ben (a Szoborsorsok c. könyv kiadásának évében) még hiányzott Justitia fejéről a bronz diadém és bal kezéből a mérleg. Mára pótolták ezeket.

Tervezik a Kúria eredeti helyére, az Igazságügyi Palotába való visszahelyezését, melyről a 2012. április 3-án a Kúrián tartott ún. teljes ülésen Orbán Viktor miniszterelnök beszélt: „ha a Kúria - korábbi nevén Legfelsőbb Bíróság - visszaköltözik régi épületébe, a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palotába - amely jelenleg a Néprajzi Múzeumnak ad otthont -, helyreállhat a Kossuth téren az az "alkotmányos háromszög", amelyet a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom alkot.” (14) Így Justitia szobra is visszakerülhet eredeti helyére, amit az is megerősít, hogy 2013. április 5-én „Darák Péter, a Kúria elnöke és Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója felavatta a múzeum Kossuth téri épületében a szobrot ábrázoló molinót”. (15)

Justitia szobrát ábrázoló molinó A Néprajzi Múzeumban 2013. április 5-én
fotó: Kúria

Jegyzetek:

(1) Maat
Sajátos ismertetőjele a strucctollazat (fejdíszében vagy szárnyakként). A hieroglifákon nőalakban ábrázolták, de a strucctoll önmagában is jelképezhette őt.

(2) Themisz
Gaia és Uranosz lánya, a jog, a törvényesség és az igazságos rend őrzője. Kétkarú mérleggel, karddal ábrázolták, időnként bekötött szemmel.

(3) Diké
Zeusz és Themisz lánya, az igazságosság és a jog istennője.

(4) Eunomia
Zeusz és Themisz lánya, Diké testvére, a törvényesség és a jó törvény megtestesítője.

(5) Nemeszisz
Ókeanosz vagy Zeusz gyermeke, de Hésziodosz szerint Erebosz és Nüx gyermeke. Az igazságos harag (megtorlás) istennője.

(6) Iusticia
A források többsége szerint a görög Themiszről formázták, így az igazságosság, a törvényesség és a méltányosság istennője.

(7) kard (pallos)
Iustitia evvel választja el a jót a rossztól. Az állam büntető hatalmát testesíti meg.

(8) mérleg
A mérlegnek az igazságtétellel való kapcsolata az egyiptomi mitológiából ered: a túlvilágon a halottak sorsát a „Két Igazság” csarnokában állott mérleg döntötte el. Az egyik serpenyőjébe került a halott szíve, a másikba az igazságot jelképező toll. Ha a mérleg két serpenyője egyensúlyban volt (tehát a halott szíve könnyű volt), akkor Oziris, a holtak bírája kedvező ítéletet hozott.
Iustitiánál alapvetően az elfogulatlanságot és a törvény előtti egyenlőséget jelképezi, így a kiegyensúlyozottság, az igazságosság megjelenítője.

(9) bekötött szem
A leginkább elfogadott elképzelés szerint a szemkötő a tárgyilagosságot, elfogulatlanságot, pártatlanságot, a részrehajlás- és előítélet-mentességet jelképezi.

(10) kígyó
Különböző jelentésekkel bír. A jogban az óvatosságra, a bölcsességre és az igazságra utal.
A keresztény kultúrában a gonosz, a bűn, a kísértés, csábítás jelképe. Erre utalnak a középkori, a kígyót lábbal tipró Iustitia ábrázolások, melyek jelentése az, hogy Iustitia elhatárolódik a bűntől, távol tartja magát a kísértéstől.

(11) Hauszmann Alajos 1897. A budapesti igazságügyi palota. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 2: 62.

(12) Komor Marczell 1896. Az új Igazságügyi Palota. Vasárnapi Újság 43: 716.

(13) Prohászka László 1994. Szoborsorsok. Kornétás Kiadó. Budapest

(14) Kúria-ülés - Orbán: elkötelezett a kormány, hogy a Kúria visszaköltözzön régi épületébe, MTI 2012. április 3., kedd 12:15

(15) Jelképesen a helyére került Justitia szobra a Kúria leendő épületében, MTI, 2013. április 5. (Ma.hu, 2013.04.05. 18:23)

Források:

A múzeum - Egyéb adatok az épület történetéről
Barkóczi Dávid 2015. Justitia, az igazságosság istennője. Joghistória 3: 7-10.
Darák Péter: A Justítia ábrázolásának elhelyezését kísérő ünnepi beszéd a Néprajzi Múzeumban (2013. április 5-én)
Kubesch Mária 2000 (2. kiadás). Budapesti séták. Városnézés Budapesten. Képzőművészeti Kiadó és Nyomda
Jelképesen a helyére került Justitia szobra a Kúria leendő épületében, MTI, 2013. április 5. (Ma.hu, 2013.04.05. 18:23)
Prohászka László 1994. Szoborsorsok. Kornétás Kiadó. Budapest
Szabó Pál Csaba (szerk.) 2006. A magyar állam története 1711-2006. Bölcsész Konzorcium (A Rákosi-rendszer állama 1945–1956, 215-248. oldal)
Wikipédia:
Maat
Themisz
Diké
Eunomia
Nemeszisz
Iustitia