2002. október 1-jén, kedden az 1983 óta tartó felújítási folyamat végéhez közeledve egy II. világháborús bombát találtak a tatarozást végző munkások a Szent István Bazilika északi harangtornyában. (1)

A Szent István Bazilika északi harangtornya a templom előtti tér felől. Fotó: Budapesti Felfedező (2015. december)

A Szent István Bazilikát 1905-ben szentelték fel. (2) Hosszú út vezetett idáig az 1838-as nagy pesti árvíz után megfogalmazódó elhatározástól, de a sok buktató ellenére mégis felépült a templom. Viszontagságok később is érték, de történetünk szempontjából most mégis inkább a II. világháborús időszak a fontos. Az első budapesti légitámadás után létrehozták az ún. Légoltalmi letétgyűjteményt, és mivel a Szent István Bazilika altemplomát bombabiztosnak titulálták, a Fővárosi Levéltár fontosabb iratait 1943-1944-ben fokozatosan ide költöztették át. (A legértékesebb dokumentumok a Magyar Nemzeti Bank őrizetébe kerültek.) A Légoltalmi letétgyűjtemény teljes anyaga csak 1989-ben kerültek el. A bombázások során az épület jelentős károkat szenvedett: az üvegablakok, a falak, a tornyok és a tetőzet is súlyosan megsérült. Emiatt szükségessé vált a tetőszerkezet teljes cseréje. Persze ez sem ment minden gond nélkül: 1947-ben, a renoválás közben a nagykupola fa héjszerkezete meggyulladt, leégett, és sajnos a tűzben életét vesztette a bádogos mester is.

A 2002-ben történteket a híradásokra támaszkodva összegzem. Eleinte annyit lehetett tudni, hogy a robbanószerkezet kapcsán a helyszínre vonult a rendőrség, a tűzoltóság, a mentőszolgálat és a polgári védelem. Megérkezett a Magyar Honvédség Tűzszerész és Aknakutató Zászlóalja is. (A sajtót Molnár Sándor ezredes, a zászlóalj és a mentés tűzszerész parancsnoka látta el információkkal.) A környéket lezárták, kiürítették (például a közelben lévő iroda-, iskola- és banképületet is).

 Északi torony a Bajcsy-Zsilinszky út felől. A robbanószerkezet a két kisebb, négyzet alakú szellőző ablaknál volt. Fotó: Budapesti Felfedező (2015. december)

Korán kiderült, hogy egy kb. 50kg tömegű, 80cm hosszú és 149mm átmérőjű robbanószerkezetről volt szó. (3) A harangtorony 2 méter vastag falába, a földtől megközelítőleg 30 méter magasságban fúródott be a szerkezet, mely 57 évig, a napi többszöri harangozás ellenére sem robbant fel. Szerencsére. Eleinte a tűzszerészek sem tudták megmondani, hogy német vagy magyar gyártmányról lehet szó… másnapra kiderült, hogy egyik sem. Egy szovjet tüzérségi gránát okozta a felfordulást. Ne szaladjunk azonban ennyire előre.

Közeli felvételek a robbanószerkezet egykori helyéről. Fotó: Budapesti Felfedező (2015. december)

Ott áll a téren a Szent István Bazilika, a felújítás miatt felállványozva, az 5 harangot (4) rejtő északi torony, falában a gyújtószerkezettel és robbanóanyaggal rendelkező éles bombával. A kiemelés technikai akadályokba ütközött, mivel a robbanószerkezet olyan erősen ékelődött be (a fal síkjától 60cm mélyen), hogy a tűzszerészek és a katasztrófavédelem szakembereinek sötétedésig tartó munkája sem hozott eredményt. A hírek szerint egy ilyen gránát 50 méteres körzetben halálos sérüléseket is okozhat, az épületben is komoly károk keletkezhetnek, és az esetleges robbanás 250-350 méteres körzetben lenne érzékelhető. Mivel azonban nem sikerült a gránát eltávolítása, másnap délelőttre megbeszélést hívtak össze a következő résztvevőkkel: az önkormányzat, a HM Tűzszerész és Aknakutató Zászlóalj, a tűzoltóság és az Országos Katasztrófavédelem szakemberei. Ők voltak hivatottak dönteni a további lépésekről. (A hírek szerint felmerült például az is, hogy a helyszínen bebetonozzák a robbanószerkezetet.)

A Szent István Bazilika északi harangtornya oldalról (észak felől). Fotó: Budapesti Felfedező (2015. december)

Október 2-án (szerdán) megszületett a döntés, és 13 órakor a fal bontásával elkezdődött a gránát eltávolítása. A falbontástól azt várták, hogy kiderüljön: mozdítható állapotban van-e a robbanószerkezet vagy sem. A sötétedés előtt, este 6 óráig azonban mindenképpen be szerették volna fejezni a műveletet, mert ezt követően már veszélyes lett volna dolgozni. (Nem szabad elfelejteni, hogy a tűzszerészek a rekonstrukció miatt felépített állványzaton dolgoztak.) Végül a 8 főből álló szakember csapatnak (tűzszerészek és speciális mentő) a vártnál korábban, 2 óra falbontás után (5), kora délután sikerült kiemelni és hatástalanítani a fényjelzős, páncéltörő gránátot, majd speciális csomagolóanyagban, vákuumágyban leeresztették, hogy a központi gyűjtőben megsemmisítsék. A sikeres akció után kiadott információ szerint a szerkezet 152mm átmérőjű, 600mm hosszú volt, és 4-6kg kikristályosodott robbanóanyagot tartalmazott. A gránát belső része fémtiszta volt, működőképes állapotú, így tehát indokoltak voltak az óvintézkedések. A központi gyűjtőig tűzszerészautóval szállították, ezért az útvonalon rövid időre néhány utat lezártak a forgalom elől, és szigorú rendőri őrizettel vitték a megsemmisítésre a szovjet tüzérségi gránátot.

A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) honlapján elérhető videók az eseményről:

Jegyzetek:

(1) Ugyanezen a napon Várpalota belvárosában, a Táncsics utca és a Szent István utca kereszteződésében folyó építkezésen egy 100 kg tömegű II. világháborús bombát fordított ki egy munkagép. Azt a tűzszerészek a helyszínen hatástalanították.

(2) A Szent István Bazilika felszentelése: 1905. november 8. A zárókő elhelyezése 1906. december 8-án I. Ferenc József jelenlétében történt meg.

(3) Az eseményről szóló cikkekben különböző elnevezéseket használtak, úgy mint bomba, repeszgránát, robbanógránát, rombológránát. Mivel nem vagyok a téma szakértője, én a továbbiakban elsősorban a robbanószerkezet és a gránát szavakat fogom használni.

(4) A Szent István Bazilika harangjai közül csak egy eredeti, a többit az I. és a II. világháborúban használták fel. A déli torony (a főbejárattal szemben állva a jobb oldali) harangja: Szent István harang (1993), mely az ország legnagyobb harangja. Az északi torony harangjai (tömegük szerint, zárójelben öntésük évével): Nagyboldogasszony harang (1863), Szent II. Henrik harang (1993), Boldog Gizella harang (1993), Szent Imre herceg harang (1993), Árpád-házi Szent Erzsébet harang (1993).

(5) Speciális fúrószerszámmal furatokat helyeztek el a gránát körül, majd vésővel átszakították a furatok közötti hézagot.

Források:

Szent István Bazilika honlapja: A templom története

Templom.hu: Budapest, Szent István Bazilika

Wikipedia: Szent István-bazilika

Szent István bazilika honlapja: A bazilika harangjai

Magyar Harangok Honlapja: Budapest V. kerület, Belváros-Lipótváros - Szent István Bazilika

Budapest Főváros Levéltárának honlapja: Kényszermegoldásból társbérlet: a Szent István Bazilika altemploma

Bombát találtak a Bazilika egyik tornyában (Origo.hu – 2002.10.01.)

Százkilós bomba Várpalota belvárosában (Lánglovagok - 2002.10.01., kedd 17:32)

Bomba a Bazilika harangtornyában (Index - 2002.10.01. 17:40)

Bomba a Bazilikában (Lánglovagok - 2002.10.01., kedd 17:56)

Bombát találtak a Bazilika egyik tornyában (Origo.hu --> Itthon 2002.10.01. kedd 19:29)

Bebetonozhatják a Bazilikában talált gránátot (Origo.hu --> Itthon 2002.10.02. szerda 10:25)

Kiveszik a gránátot a Bazilikából (Origo.hu --> Itthon 2002.10.02. szerda 15:24)

Kivették a gránátot a Bazilika falából (Origo.hu --> Itthon 2002.10.02. szerda 16:40)

Bombamentes Bazilika (Lánglovagok - 2002.10.03., csütörtök 07:06)

Gránát a bazilika falában: eltávolították a szerkezetet (Gondola - 2002.10.03. 14:12 )

Csapody Tamás: Aknák Magyarországon

Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) – videók: 07990_2002, 08014_2002, 08017_2002